Agrometeorológia

Fajta függő, vannak zöld rügyes orgonák és vannak ilyen barnás-lilás rügyű orgonák.
Ha ugyanezt zöld rüggyel látják, egyből jön a "Rügyeznek a fák!" mondatok!
Mondjuk a cseresznye, meggy, gesztenye duzzadt rügyeire is ráfogják, hogy rügyezik, holott nem!

No, itt Tarjánban így néz ki az orgonarügy. Ha olyan lenne mint amit legutóbb a fórumban láttam, nem hiszem, hogy kihajtana áprilisban...

"K"ülvárosi és "B"elvárosi rügyeket hoztam. Borzalmas a kép minősége (1.5k Nokiás...) és esteledett is de a lényeg látszik, alusznak...

Köszi. Tőlem már hétfőtől jöhetne a tavasz
harki. Most a lexebb a füvem az idényben.

Szép fák.. Várd a Tavaszt, szép heteket kívánok!

Dettó a szilva mandula itt is. Többi fáról nagy nehezen lehullott, pedig már augusztus elkezdett hullani, de az augusztus végi szeptemberi özönvíz után kitavaszodott.  Nyár nulla fűvágás, ősszel meg hetente. 

A szilva/kajszi fánk szilva része így december elején...



Igazad van, akkor ez egy kaszakalapács lehet.  Régebbről, a 80 as években volt kiskerti parcellám, oda a homokos sovány része lucernát (herét) vetettünk, hogy fogja homokot, meg nitrogénnel töltse fel a gazos részt.
Na akkor és amikor, nem szégyelem  32-35 éves fejjel tanított meg apósom - Kaszálni -  !!  --onnét eredhetett a kis kalapács..
Előzőleg volt  kamasz koromban a kezembe kasza, de jújj, rámszóltak a felnőttek, tedd csak le..azt Jancsika!

Ilyen örökségem nekem is van. A jó öreg kaszakalapács. Másra nem is lehetetne használni. Igaz soha senki nem láttam vele kaszát kalapálni. Minden másra is jó, mert az újaknak széttörik a nyele. 

Elővettem egy régi relikviát, apósom kalapácsát.
Na ez osztán nyugdijas korban van, de azért a diókkal elbán. U.i. tán régen a szegény parasztoknak adták ezt a képlékeny puha kalapácsot? A régi 20 forintos papiron pedig szépen díszelgett a  szexi macsó kezében. (ha valaki tudja, töltse fel);

Hát én még az ósan kertészetében vettem egy ezresért...

Ma voltam három kertészetben de egyik sem hallott erről a fajtáról.
Nézek valami webshopot hátha ott fellelhető.

Nincs azért olyan kiszorítás, de a halász-vadász-gombász téma a bioszban van jó helyen. A növényesek, kaktuszosok-virágok, gyümik kedvelői pedig itt, az agro-mas infón.

... viszont a növények 90 %-a  gyökérkapcsolatban él a gombákkal, és sokkal  szebben  fejlődik,  ha  megkapja  ezt a  támogatást    node, Lacinak  odaát a Bioszférában  fogok  válaszolni, költözzünk 

Valóban sok növény van, ami érdekesebb. De az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a gomba nem növény.

A gombások és a bolod hajkurászók maradjanak a bios-szférába.
Van sok növény ami érdekesebb mint a gomba.

Sok a bolondgomba? Vagy sok a bolond ember?

Fiúk, én aaanynyira  szeretnék most egy kis térdig érő havat,  minden  gombatermő helyre...
csak  pár napig, ameddig kialszom magamat

Azt én sem tudom, mert még soha nem gombásztam arrafele. 

Zalában merre? Én meg csak Vazsban tudok helyeket, pedig már 6 éve itt lakok Zala szélén (persze mindig pont akkor van sok gomba, amikor egyáltalán nem érek rá, pl. most is).

A környéken utoljára  2020-ban találtam néhány vargányát, se tavaly se idén nem találtam . Most van rizike őzláb.

Mi is  Zalára szoktunk irigykedni. Ott mindig van. Amúgy hozzátok a Bükk közelebb van. Állítólag az se rossz hely vargánya szempontjából.

Irigykedem! 

Itt kb. 3 évig nem volt szinte semmi, csak kevés őzláb, meg egyszer zöld hátú galambgomba.  Most alaposan bepótolja az anyatermészet. Ma is bekaszáltunk egy kiló vegyeset. Ebből fél kg vargánya, húsz dkg sárga (róka), a maradék őzláb.

Igaz!!

Namost a gombászós furum legyen inkább a bioszféra...

Hihetetlen, hogy itt meg a környéken sehol nincs vargánya. Hétvégén szedtünk csomó őzlábat, meg rókát. Vargánya egy szem se. 
Második éve nem szedtem "igazit". Zala meg kutya messze van...

A hét végén zalai léptékű vargánya kaszálás, kb 10 kg, a ház 200 méteres körzetében. Amit nem ettünk meg, meg nem fért a fagyasztóba, azt olajban rajtuk el. Még csak kukacos sem volt egyik sem.

Boch kobak körte. Vagy még felénk hívják "piszkos körte"  Szépen néznek ki, kicsi fertő (varasodásra közepesen fogékony) nem baj. A nyári szárazság betett minden növénynek.

No így néznek ki megérve, jobb években 10-11 centi az átlagos méret, most csak  kb. 15-20%-uk éri el vagy haladja meg ezt. Ahhoz képest, hogy augusztusban mennyi volt  a fán majdhogynem csalódást kéne éreznem de inkább örülök, hogy ennyi is maradt. Kb. 150 l. cefre lesz belőle szemben a legutóbbi rekord terméssel, amikor 2 fáról 360-380 l. lett. A nyári szársazság és a körterozsda együttesen lehet az okozója a terméscsökkenésnek.

Megint volt eső, 1,4 mm. az éjjel.
Szóval elsőre lefújva van a paprika, de holnap ( 4 napra rá) megint kap egy kis rezes-szulfidot, hogy ne rohadjon be a magház, meg az egész termés.
Képek benti: képek kinti: az első képen a fehér csillogás a vaku fénye, nem betegség.

A mostani napos esők kezdik kifogni a paprikáimon is.  Egy hete leszedett piros habaneró papik kezdenek szivacsosodni, és rohadni, hiába van felfűzve.
A belső magház feketéllik, penészedik. Meg a tegnapi jégeső is elkalapálta a levelket- zöld termést.
Megoldás?
Ma vettem a gazdaboltban egy flaska rézszulfát szert, jó vastag 2550 forintér, de elolvasva semmi felhasználási leírás nincs rajta. 
Képek:
Esetleg tapasztalt hozzászóló válaszolhatna (csilikert) tag.
Ja a felhaszálás interneten letöltve:
Link

Pap körte. Okt.végéig fogyasztható, nem olyan aromás.

Én tavasszal már saláta helyett (ami nem nagyon akar kinőni a porban) ragadós galajt, meg (kövér) porcsint szoktam enni. A porcsint 1-2 ágyásban meghagytam talajtakarónak is. Mindkettő meglehetősen egészséges is és nem utolsósorban nem kell hozzá vegyszer (bár nálunk semmihez sem kell ).
Japánbirsre valaki tud jó receptet?

A körte fajtája ismeretlen, nagy, 100-as égő méretű, nagyon vékony héjú és nem jellegzetes ízű a termés. Messze nem olyan aromás mint a vilmos.
Az utolsó mondatról: némelyik levélen 2-3 fertőzött rész is van, összességében kitehetik a levél 20-át is a megvastagodás pedig 2-4mm-es, szemben a levél 1 mm alatti vastagságával. Így lehetséges, hogy az erősen fertőzött levelek beteg része nagyobb súlyú mint egy egészséges levél...

Ez jellemzője a körtéknek. Bos-kobak? vagy kései fajta. A rézgálicos 0,3- 0,5%-os permet meg még tartósitja is pár hétig.
Az utolsó mondatot nem értem...

Nem estek le, csak jó "szeplősek".
Egyébként az is elképzelhető, hogy a csökkent levélfelület miatt érik lassabban. Meg ki kellett termelnie a fának azt a sok-sok-kiló megvastagodott levélrészt is. A vastagodások  2-4 mm-esek, lehet, hogy nagyobb a súlyuk mint az egész levélé...

Jó a kolléga meglátása, körte-szilva rozsda. Nálam is volt az elmúlt átkosban, kb. 5 éve. Aszt hittem, valami kártevő fehér tojásai a levél fonákán, de nem.  Rézgálic áztatóan, egyik nap estefelé.
A körte félárnyékos, hidegebb klímát szereti, a mostani extrém hosszú hőség, és légszárazság betett neki.  Máskor 2-3 naponta öntözd, hogy birjon felvenni nedvességet. ( még jó, hogy nem hullott le az egész körte.)

Köszi!
10000-es számú beteg levél van. A körte meg nem érik. Én nem tudom hogy van ez: mióta "melegebbek" a nyarak, később érik a körte. 2 hetes késésben van az átlagoshoz képest és tavaly is késett. (Lehet, hogy a száraz légtömeg miatti hidegebb éjszakék vetik vissza az érést.)

Körterozsda. Sajnos ismerős a látvány...

Szóbeli vállveregetés kaphat, aki megmondja nekem, hogy mi a fene ez a körtefán:
(Bocsi a borzalmas minőségért, régi a fényképezőgépem, ráadásul el is romlott, mert újabban csíkoz.)
A barna megvastagodásokból fehér cuccok állnak ki (talán a tehéntőgy hasonlít rá leginkább) olyan mintha lárvák lennének de nem, csak száraz levedlett (?) bőrök.

köszi

Peretta. De abból elég 1 is.

Hú de jó lenne kiváltani a sok semmitmondó ártalmas pénzrabló gyógyszert, a lábunk előtt megtermett vad- és gyógynövényekkel!
Pedig nagyon sok van. Az elkészítési módok lehetnek konyhaiak, vagy "háztáji alap laborban jártas" oklevéllel rendelkezőknek.
A sok elismert gyógynövényes, és doktorok, mint akiket  be- szkennelnek egy csoda- tabletta megvételre, -abban esetleg van 3-4 leírt gyógynövény, de  hülye  9900 Ft./ akkciós áron, pont máig érvényes kuponnal, szerencsekerék forgatással ami mindig a 50%-on áll meg.. Na elszáll a maradék 68 éves agyam!
Na szedjük össze a maradék eszünket.

Szeretnék anyukámhoz egy- két tő fügét ültetni mert nagyon szereti. Milyen fajtát keressek ami be is érik nála? A Jászságban lakik.

Sok  "gyom" ehető. Egyzer ettem egy barátuknál igen finom ételt, aminek egyik fő alkotója a laboda volt (spenót féle). A porcsin is finom salátának és ebben az aszályos időben is szépen nő. Amikor nem volt mit enni anno a sulymot is kiszedték a vízből (ma ritka csemege, és védett is), a tölgy terméséből is lehet tápláló ételt készíteni (idén ez sem nagyon termett erre).

Most hallottam,  hogy az Unijó  emberi  fogyasztásra  alkalmas élelmiszerré  minősítette  a  vízidarát.
Azt,  hogy a  békalencsére is  kiterjed-e, nem  tudom még.
Érdekes  lenne  tudni, (sajnos nem  tudom  konkrétan)  vajjon  a  halgazdaságok hogy  viszonyulnak  a  békalencséhez. Leárnyékolja  a  vizet, ezáltal a  lebegő  algákat  kordában  tartja, és éjjel az oxigént  a  felszínről (levegőből) veszi  föl... könnyű lehalászni, és magába  gyűjti  a foszfort, nitrogént is.
Békalencsés kísérletről  még  nem  tudok  cikket  referálni  Nektek,  de  azt  hallottam,  hogy  magyar  szabadalom  alapján, valahol  a  trópusokon  paradicsomot  termeltek halastavakon.  Ott  is  játszott  az  árnyékolás,  N-P felvétel, és a  levegőből  való  éjjeli O2 felvétel;  évek  során,  talán  már  tapasztalatok  is  vannak  ezzel  a   "permakultúrás"  rendszerrel.

Levegőztetni  is  jó lenne a  halastavakat, például napenergiával, elképzelhető, hogy fel  tudnák  venni (akár víz-szivattyúzásra, -utánpótlásra, akár  vízforgatásra)  a  napsütéses  túltermelt  áramokat, esetleg  még a  felhasználás  ingadozása miatt megmaradó éjjeli  áram  egy  részét is. (najó, télen  fűteni  kell  az  éjjeli  árammal,  de  olyankor  a halastavak  alszanak.) 
-és  itt  elsősorban  az anaerob  N-P anyagcsere megelőzésére  gondolok, és az  anyagcsere  termékek  kiszellőztetésére. Akkor  talán a  tavak,  túlélnék akár  egyheti  felhős  időszak  oxigén-hiányát  is...  Tudom,  komplex probléma, és  van  szép  szakirodalma, és  hozzáértő kutatógárda a tengerbiológusok  között is és  itthon is. - de  sajnos  olyat is  láttunk már, hogy  a  hozzáértők  a szakmaközi  dolgokat, fontolva-haladósan kezelték, inkább  mintsem  egymással  összefogva  és  rendszerben  gondolkodva 

Vejemék mórahalmi udvarán is szépen hoz a füge. Ez most tényleg a M.országi fügék éve. Előzőleg ugye az elfagyás miatt gyengültek, de most kánaán. De azért egy 2 vödör 10-20 liter/ 6 nap elég nekik.
Nagy a szárazság erre felé is, ez látszik a levelek befelé kanalosodnak, védik magukat a légköri aszály ellen.
A képek még a semmi/ hónap idején, júliusban készültek.
Képek:

Reggel jól beöntöztem. Délután leszakadt az ég Gyulán. Majd kettes létráról szüretelek. 

Valóban óriási  gyökeret  fejleszt,
áldott Szomszédasszony évek  óta  nevelget  alatta boróka  dugványokat,
körbe a kert  borókával, már formára metszhetők,
de a füge alatt  nem  ered meg akármit ha  csinálunk  vele.
(Körbe a többit  is  Ő gyökereztette, embernyi  magasak  némelyik,
szép 90 cm  széles sövény  alakul  belőlük, csak  a  füge mellett  kopasz

Nem-nem!
A víz a növekedést erősíti, minél több vizet kap, annál jobban nő, és a növekedés az érést hátráltatja.
Minél kevesebb vizet kap, annál jobban érik.
Persze ki ne száradjon aszályos időben, de nem kell ekkora fügének sok víz.
Óriási gyökeret fejleszt, összeszedi a vizet!
A horvát tengerparton a hegyoldalban a sziklák között, baromi száraz viszonyok között senki sem öntözi őket és beérik mind.